Elcsúszásos balesetek – kártérítés büntetőeljárás nélkül

Az áruházi parkoló jégcsapdája

Az áruházak parkolóiban, a közterület fenntartója, vagy az ingatlantulajdonosok által le nem takarított közutakon, járdákon, a nem megfelelően üzemeltetett bevásárlóközpontokban történő súlyos elesések, csúszások közös jellemzője, hogy az esetek többségében nem valósul meg bűncselekmény, így nem indul rendőrségi nyomozás.

Nincs rendőrségi helyszínelés, elmarad az adatgyűjtés, a nyomrögzítés, nem lesznek tanúkihallgatások, nem keletkeznek hivatalból igazságügyi szakértői vélemények sem.

Amikor a károsult hetekkel később bejelenti a kárigényét az intézmény üzemeltetőjének, az szinte minden esetben automatikusan elutasítja azt, jól tudva, hogy a bizonyítási kötelezettség a Polgári Törvénykönyv alapján a károsultat terheli, akinek nincsenek bizonyítékai, az esetleges tanúk adatait nem kérte el, nem a helyszínről, hanem az otthonából ment be a traumatológiai ügyeletre, és még hosszan lehetne sorolni a különböző buktatókat.

Fentiekre tanulságos példa az alábbi esettanulmány: az áruházi parkoló jégcsapdája.

A tényállás és a bizonyítékok hiánya

A károsult egy fagyos téli reggelen egy multinacionális élelmiszerlánc parkolójában, az autójából kiszállva megcsúszott a burkolatra ráfagyott jégrétegen. Az esés következtében szilánkos bokatörést és szalagszakadásokat szenvedett.

Mentőt egy másik vásárló hívott részére, az üzemeltető részéről azonban senki nem vett fel jegyzőkönyvet a balesetről, így az érintett terület állapotáról sem.

Az áruház felelősségbiztosítója az első kárigényt azzal az indokkal utasította el, hogy nem nyert bizonyítást, miszerint a parkoló az áruház mulasztása miatt volt csúszós, illetve az ügyfél nem bizonyította, hogy pontosan hol és mikor történt az esés, valamint a saját figyelmetlensége és sietsége okozta az önhibás balesetét.

Az ügyvédi eljárás és a zárt bizonyíték-lánc felépítése

Mivel nem állt rendelkezésre rendőrségi nyomozati anyag, a jogalapi bizonyíték-láncot irodánknak kellett teljes egészében felépítenie.

A kameraképek kimentése: azonnali ügyvédi felszólítással éltünk az áruház felé a biztonsági kamerák felvételeinek megőrzése iránt. Az áruház először adatvédelmi és személyiségi jogok védelmére, a GDPR rendelkezéseire hivatkozva megtagadta a felvételek kiadását. A bírósági eljárás megindításának kilátásba helyezésével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontos idézésével elértük a felvételek zárolását, majd azok kitakart (maszkolt) formában történő átadását.

A felvételeken jól látható volt az esés pillanata, valamint az is, hogy az adott területet vastag jégréteg borította, ami azt bizonyította, hogy a balesetet megelőző -10 fokos éjszakai hőmérséklet után, a nyitást megelőzően semmilyen síkosságmentesítést nem végeztek.

Meteorológiai körülmények bizonyítása: a HungaroMet Zrt-től bekértük a hivatalos időjárási igazolást, ami bizonyította, hogy az adott helyen – a tárgybeli időpontban és az azt megelőző órákban is – talajmenti fagy és páralecsapódás miatt a jégképződés objektíven bekövetkezett. Ezzel párhuzamosan bekértük az áruház csúszásmentesítési naplójának vonatkozó kivonatát, ami azt támasztotta alá, hogy a parkoló területén egyáltalán nem történt síkosságmentesítés, az csak az üzlet bejárata és a bevásárlókocsik környezetére korlátozódott.

Eredmény és tanulság

Az iroda által felépített, zárt bizonyítéki láncolattal szemben az áruház, valamint a felelősségbiztosítója jogi osztálya belátta, hogy egy esetleges polgári perben a bíróság az üzemeltető felelősségét állapítaná meg a káresemény bekövetkeztéért.

Végül a biztosító teljes mértékben megtérítette a károsult kiesett jövedelmét, a balesettel ok-okozati összefüggésben felmerült többletköltségeit, a hozzátartozók által végzett gondozás, háztartási kisegítés, szállítás, kísérés díját, valamint a jelentős összegű sérelemdíjat.