Tudástár · Kártérítési jog
Kártérítés az utasnak, amikor hozzátartozó felelős a balesetért
Az egyik legelterjedtebb tévhit: ha a balesetet vezető hozzátartozónk okozta, nem kérhetünk kártérítést. A valóság ezzel szemben az, hogy az utas törvény szerint abszolút védett harmadik személynek számít.
Tipikus tévhit vs. tényleges háttérmechanizmus
Az egyik legmélyebben gyökerező, súlyos tévhit a magyar autósok körében az, hogy ha a családi utazás során olyan baleset történik, amelyért a gépjárművet vezető családtag (férj, feleség, szülő vagy felnőtt gyermek) a felelős, akkor a gépjárműben ülő többi sérült családtag nem jogosult kártérítésre.
Sokan azt gondolják, hogy mivel a járművezető közeli hozzátartozó, ráadásul ő okozta a káreseményt, a vétlen családtag nem fordulhat a biztosítóhoz, mert azzal közvetlenül a saját családtagját károsítaná meg. Ez a végzetes tévedés oda vezet, hogy családok ezrei maradnak segítség nélkül a legnagyobb tragédiák idején.
A kgfb. törvény valósága: az utas mint abszolút védett harmadik személy
A jogi valóság ezzel szemben az, hogy a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján a gépjárműben tartózkodó utasok — függetlenül attól, hogy a gépjárművezetővel milyen rokoni, hozzátartozói viszonyban állnak — a felelősségbiztosítás szempontjából károsult harmadik személynek minősülnek.
Amikor a vétkes sofőr házastársa, gyermeke, egyéb rokona megsérül a balesetben, a kártérítési és sérelemdíj-igényt nem a családtaggal, mint természetes személlyel szemben kell érvényesíteni, hanem a gépjárműre megkötött kgfb. szerződés alapján a biztosítótársasággal szemben. A biztosító nem hárítja el a fizetést a rokoni kapcsolat miatt, mivel törvényi kötelezettsége helytállni a sérült családtagok vagyoni és nem vagyoni (sérelemdíj) igényeiért.
A helyzetet az teszi még sürgősebbé, hogy a biztosítótársaságok esetenként nem is tudnak a személyi sérülést szenvedett utasról, mert nem kaptak erről bejelentést. Ha a tudomásukra is jutott, akkor sem kötelességük részletekbe menő felvilágosítást adni. Ha a károsult családtagok érzelmi okokból vagy tudatlanságból nem nyújtják be a részletes kárigényt, a biztosító rendkívül “hálás” lesz ezért a passzív gesztusért — a bent ragadó, sokszor több tízmilliós tartalékok közvetlenül a biztosító profitját növelik, miközben a család az anyagi csőd szélére sodródik.
A büntetőjogi szál elkerülhetetlensége
A hozzátartozók passzivitásának legfőbb oka a félelem attól, hogy ha kártérítést kérnek, azzal egyúttal “ráhúzzák a vizes lepedőt” a hibázó szerettükre.
Fontos tisztázni: a büntetőjogi felelősségre vonás hivatalból indul meg, és bár a kártérítési üggyel párhuzamosan, mégis egy teljesen külön szálon fut.
8 napon túli, súlyos sérülés esetén hivatalból indul meg a büntetőeljárás a vétkes járművezető ellen — abszolút függetlenül attól, hogy a sérült utasok kérnek-e kártérítést a biztosítótól vagy sem. Az eljárás lefolyása, a vezetői engedély esetleges bevonása, a büntetés mértéke nem függ össze a biztosítási kárigény benyújtásával.
Sőt, ha a család elindítja az ügyvédi képviselettel támogatott kárrendezést, az iroda a párhuzamos büntetőügyben — a sértetti jogok képviseletén túl — hatékonyan tudja “védeni” a járművezetőt is a sértetti megbocsátás koordinálásával.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?
Ha bizonytalan abban, milyen lépéseket tegyen, vagy ha az ügy bonyolultabbnak tűnik, vegye fel velem a kapcsolatot — az első konzultáció ingyenes.