Munkabalesetek: A felelősség eltitkolása és a kényszerített hallgatás

Amikor a munkáltató inkább eltitkolja a felelősséget

Amikor egy üzemben, gyárban vagy építkezésen súlyos, személyi sérüléssel járó munkabaleset történik, egyes munkáltatók egzisztenciális és anyagi krízishelyzetbe kerülhetnek. A hatályos jogszabályok alapján a súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak, ami automatikusan helyszíni ellenőrzést, az érintett munkagép vagy terület lezárását, és akár milliós munkavédelmi bírságot von maga után.

Ezt elkerülendő, bizonyos munkáltatók összehangolt nyomásgyakorlást indítanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő, sokkos állapotú sérülttel és a munkahelyüket féltő kollégákkal szemben — az alábbi, anonimizált esettanulmány ezt a mechanizmust mutatja be.

Esettanulmány: a „szürke zónás” beszállítás és a hamisított jegyzőkönyv

A sérült egy gyártósori operátor volt, aki egy nem megfelelően karbantartott, kiiktatott biztonsági berendezéssel üzemelő gép mellett végzett munkát. A gép meghibásodása miatt a dolgozó domináns kézfeje súlyosan roncsolódott, nyílt töréseket és durva lágyrészsérüléseket szenvedett. A műszakvezető — a felsővezetés utasítására — nem tárcsázta a 112-es segélyhívót, hogy a mentők kiérkezése ne vonjon maga után automatikus rendőri és hatósági jelenlétet a telephelyen.

A sérültet a cég munkatársai személygépkocsival szállították a legközelebbi traumatológiai ügyeletre, útközben pszichikai nyomást gyakoroltak rá: felajánlották, hogy borítékban megtérítik a kieső bérét, ha a kórházi ellátás során azt nyilatkozza, hogy a sérülés azért következett be, mert önhatalmúlag leszerelte a gép védőrácsát.

Eközben az üzemben a munkavédelmi felelős soron kívül felvett egy munkabaleseti jegyzőkönyvet, amelyben rögzítették, hogy a munkavállaló a technológiai utasításokat súlyosan megszegve, önhatalmúlag nyúlt a gép munkaterébe, a védőberendezéseket ő maga iktatta ki, ezért a baleset a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Ezt a valótlan tartalmú jegyzőkönyvet a közvetlen munkatársakkal — egzisztenciális fenyegetettségüket kihasználva — tanúként aláíratták.

Az ügyvédi eljárás és a zárt bizonyíték-lánc felépítése

A károsult hozzátartozói még a kórházi ápolás ideje alatt felkeresték irodánkat. Első lépésként megtámadtuk a munkáltató által utólagosan kézbesített, valótlan tartalmú munkabaleseti jegyzőkönyvet, és hivatalos bejelentést tettünk az illetékes kormányhivatal munkavédelmi hatóságánál. Ezzel párhuzamosan ismeretlen személy ellen feljelentéssel éltünk foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt, majd a büntetőeljárásban a sértett jogi képviselőjeként jártunk el.

Indítványunkra a hatóság soron kívül lefoglalta a meghibásodott gépet, az elektronikus naplófájlok kimentett adatait informatikai és igazságügyi műszaki szakértő értékelte. A szakvélemény bizonyította, hogy a biztonsági berendezés már két hónappal a baleset előtt hibaüzenetet küldött, ám azt a karbantartás szoftveresen hidalta át a termelés folyamatossága érdekében.

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény pedig egyértelműen igazolta, hogy a kézsérülés mechanizmusa, a roncsolódás jellege és a fémrészecskék jelenléte a tárgybeli géptől származhatott, ezzel megcáfolva a háztartási baleset elméletét.

Eredmény és tanulság

A büntetőügyben beszerzett zárt bizonyíték-lánc láttán a munkáltató és felelősségbiztosítója kénytelen volt elállni a munkavállaló „önhibájára” alapozott jogalapi elutasítástól. A peren kívüli eljárásban sikerült elérni, hogy a munkáltató elismerje a káreseményért való 100%-os felelősségét.

Ügyfelünk részére a reális bírói gyakorlatnak megfelelő, méltányos összegű sérelemdíjat, valamint jövedelempótló, illetve a havi rendszeres vagyoni kárait fedező költségpótló járadékot kényszerítettünk ki.

A tanulság világos: a helyszínen aláíratott, sokkos állapotban tett nyilatkozat vagy jegyzőkönyv nem jelenti a jogi vereség végét — szakszerű, tényfeltáró jogi képviselettel a valótlan tartalmú dokumentumok is megdönthetők.